Próza

Bőr alatt

Tizenketten voltunk. Épp elegen, nem túl sokan. Azt hittük, hogy fiatalok vagyunk, és sose halunk meg. Szédületesek és csillogóak. A városban minden a miénk volt: a legutolsó lehugyozott villanypóznától kezdve egészen a legdrágább ötcsillagos hotel szappanjáig.  Mindenünk megvolt, bárkit és bármit megkaptunk. Bűntudat nélkül éltünk. Esténként kannásbort és pezsgőt vegyítettünk, joint-ot szívtunk, vagy porokat  kevertünk […]

Read More
Back To Top